pusztamonostor.hu - Pusztamonostor Község weboldala

A XVIII. század elején még pusztaként tartják számon, azonban e századtól már lakossága egyre gyarapodott. Sokan vándoroltak ugyanis ide a szomszédos jász településekről, illetve Heves megyéből. Lakossága ősidők óta római katolikus vallású.

Településünk első kápolnáját 1723-ban építették. Önálló plébániája ekkor még nem volt, Jászfényszaru filiájaként szerepelt. Ma is álló templomunkat 1793-ban Thassy Rozália építette. Önálló plébániával 1838 óta rendelkezünk.
Az 1848. évi áprilisi törvények nyomán a község nemesi jogállása megszűnt, polgári községgé alakult.
1854 óta közigazgatásilag a Jászsághoz tartozik. 1872-ben nagyközség lett. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye megalakulásakor, 1876-ban a jászsági felsőjárás része.
Községünkben 1904-ben „Negyvennyolc” címmel rövid életű ellenzéki lapot indítottak. 1942-ben már
keskenyfilmes mozi működött településünkön, 1943-ban pedig könyvtárral gyarapodott községünk.
Pusztamonostoron az évszázadok alatt több kastély, kúria épült, melyekből néhány még napjainkban is meglévő épület. Ilyen többek között a Művelődési Ház épülete, melyet Balázsovich Oszkár máltai lovag építtetett.
Felépítése – historizáló stílusjegyei alapján – a XIX. század utolsó negyedére tehető. Balázsovich Oszkár máltai lovag nem nősült meg, egyedül élt kúriájában, majd 1928-ban az épületet és a hozzá tartozó birtokot életjáradék és eltartási szerződés fejében az egri érsekségnek adományozta. Az érsekség a birtokot a Krisztus Királyról nevezett Népművelő Testvérek Társasága apácarendnek engedte át. A rend anyaháza itt nálunk lett kialakítva, és az itteni birtok jövedelme képezte az alapítvány tőkéjét. A nővérek főként a faluban tevékenykedtek, a népművelésen kívül óvodát és nyaranta – a mezőgazdasági munkák idején – bölcsödét tartottak fenn, valamint színjátszó kört szerveztek.
Amikor 1945-ben településünk a frontvonalba került, az orvos nélkül maradt községben az apácák gondozták a betegeket és a sebesülteket.
1948-ban az egyházi intézmények államosításakor elvették a kúriát az apácáktól, majd 1950-ben a rendet is feloszlatták. Az épületet a helyi termelőszövetkezet 1950-től magtárnak használta, majd 1954-ben művelődési házat és könyvtárat helyeztek el benne.
A 3 hektáros parkban focipályát létesítettek, a gazdasági melléképületeket pedig a tsz hasznosította. Az épületben jelenleg is Művelődési Ház működik, mely egész évben különböző programokkal várja a látogatókat.

Községünk határában jó minőségű a termőföld, ennek köszönhető településünk agrárjellege. A szántóföldi növénytermesztés mellett már az 1900-as évek elején szőlőt telepítettek a falutól északra lévő homokos területre.

A Toepler és Pethes család ültetvényeit az 1950-es évek végén a szövetkezetesítéssel közös művelés alá vonták. A szőlőültetvényt megújították, bővítették, új fajtákat telepítettek.

A jó minőségű bor nemsokára ismertté tette Pusztamonostort nemcsak a Jászságban, hanem országszerte is. A szövetkezetben termett zöldség, gyümölcs hűtővagonokba rakva vitte jó hírünket Európa több országába.

A faluban még ma is több család foglalkozik zöldségtermesztéssel, emellett néhányan sertést, baromfit, szarvasmarhát tenyésztenek. A lakosság többsége azonban a közeli városok üzemeiben dolgozik.

Pusztamonostoron több civil szervezet is működik, melyek összefogják településünk lakosságát, és nagyon sokat tesznek Pusztamonostor fejlődése érdekében.
Ilyenek az Önkéntes Tűzoltó egyesület, a Pusztamonostoriak Baráti Köre, és a Polgárőrség.
A „Gyermekeinkben Pusztamonostor Jövője” elnevezésű alapítványt az általános iskola támogatására hozták létre. Az alapító tagok 2 évente jótékonysági bált szerveznek, melynek bevételét a gyermekek támogatására fordítják.
Saját alapítvánnyal rendelkezik az óvoda is, így településünk évente támogatja intézményeit.
Büszkék vagyunk Arany fokozatot elért Pávakörünkre, Foltvarró csoportunk ügyes kezű asszonyaira, Honismereti Szakkörünkre, Íjász csapatunkra, Sportegyesületünkre és a Kerékpáros klubunk tagjaira.
Szeretettel gondolunk településünkről elszármazott művészeinkre, orvosainkra, pedagógusainkra, sportolóinkra, és mindazokra, akik öregbítették és öregbítik kis falunk jó hírét szerte az országban.